Gyermekvállalás előtti bizonytalanság
Vár rád a baba – 8. gyermek Hosszabb időre lehet szüksége az embernek arra, amikor megjelenik benne a baba utáni vágy, hogy tényleg azonnal belekezdjen. Nem mindenki tesz azonnal a babáért.
Ha el is indítja a folyamatot, belül nem biztos, hogy már minden porcikájával rábólintott a gyermekvállalásra.
Ilyenkor sosem a babával, gyermekkel van a problémakör, hanem
- a szülői szerep vet fel tudatalatt kérdéseket,
- a nő gyerekkorában megélt visszás érzések
- a saját édesanya rendszeres türelmetlensége hoz fel mára kétséget a leendő anyában, nem viszi-e tovább a mintát, és ha nem viszi, akkor képes lesz-e minta nélkül új megvalósításba kezdeni?
Mindezen kétségek legtöbbje még a leendő mamának sem derülnek ki. Csak egy belső bizonytalanságot okoznak. Szeretne is babát, de kételkedik is egyben. Egyszerre ki is nyitja a kaput a babának, de vigyázni is igyekszik egyszerre.
A szorongások nagy halmazát az önmagukkal elégedetlen, önmagukban bizonytalan nők alkotják, akik azt is megkérdőjelezik, hogy jó édesanyjuk lennének-e a babájuknak.
Így járt Alíz baba anyukája is, akivel a múltról való beszélgetés tett könnyebbé, anélkül, hogy ma bármelyikünk meg tudná mondani, konkrétan melyik része a beszélgetésnek hozta a megoldást. S a kétségeknél pont ez a lényeg! Nem a téma lendít előre, hanem a beszélgetés maga. Hiszen gyerekkorban gyerekként éli át a helyzetet az ember, viszont felnőttkorában már éretten tudja értékelni, átgondolni a múltat, a szülei élethelyzetét, már ő maga is felnőtt, tisztában van az ide vonatkozó gondolatokkal, lehetséges érzésekkel.
Alíz baba rövidesen megérkezett.
