Hogy ne akarjam görcsösen a babát?

Vár rád a baba – 35. gyermek - Hogy ne akarjam görcsösen a babát?

„Amikor 2013 elején találkoztam Veronikával és a Vár Rád a baba programmal, már két éve próbálkoztunk sikertelenül a családalapítással. Több módszerrel is kísérleteztünk, és bár kétszer is reménykedhettünk, végül két korai vetéléssel végződtek ezek a terhességek. Szerettem volna megtudni, milyen lelki okok akadályozzák, hogy a kis lélek velünk maradjon.  Veronika támogatásával rengeteg új dolog derült ki a találkozóinkon, elsősorban azt kellett elengednem, hogy túlontúl akarjam ezt a babát, hogy más célom se legyen az életben, mint anyának lenni. Rátaláltam olyan elfoglaltságokra, amelyek örömmel töltöttek el, önkéntes munkákat kezdtem végezni és nagyon élveztem, hogy elvárások nélkül adhatok másoknak. A babának pedig megengedtem, hogy jöjjön a maga idejében, nem volt már bennem ezzel kapcsolatban türelmetlenség és követelőzés.

A belőlem induló átalakulások gyors szemléletváltozásokat hoztak: egyrészt a férjem is elkezdett változni, több időt töltöttünk egymással, másrészt pedig hat hónap múlva a kisfiunk is megfogant. Megismerkedtem a magzat kommunikációval is, így nem csak gondtalan volt a várandósságom, de azt is megtudhattam, mit szeretne a kisbabám.

A magzati kommunikációnak köszönhetően már megszületése előtt közelebb kerülhettem a kisfiamhoz. Rengeteget jelentett számomra, hogy meg tudtuk beszélni, mivel tudom segíteni őt a várandósság alatt és a születése után. Megtudtam, milyen gyümölcsökre és zöldségekre vágyik, így ettem olyasmiket is, amiket amúgy nem szeretek, de végül is egész jó volt. ???? Elmondtam neki, meddig tervezek még dolgozni, de ez neki nem volt igazán megfelelő, így a terveimhez képest majdnem két hónappal korábban abbahagytam a munkát, és egyáltalán nem bántam meg. Nagyon jólesett otthon lenni, pihenni, a babámra figyelni. És mikor világra jött Bálint, nálam boldogabb ember nem létezett a világon. Köszönöm, Veronika!”